Adaptiv teszt
Egy adaptiv teszt a kovetkezo kerdesek nehezsegi fokozatat az elozo kerdesekre adott valaszok alapjan allitja be. Helyes valasz: a kovetkezo nehezebb. Helytelen valasz: a kovetkezo konnyebb. A SHL Verify Interactive es a Talent Q Elements a legismertebb adaptiv tesztek a foglalkoztatasi eloszurt eresben.
Az adaptiv tesztek gyorsabban konvergenk a kepessegi szintedre, mint a statikus tesztek, tipikusan 20-30 kerdes belul. Megvaltozztatjak a strategiai szamitast is: a kihagyas vagy ures hagyasa altalaban helytelennek szamit, ami eliminalja az ugrats-es-visszateres taktikait, amelyek statikus teszteken mukodnek.
Nyers pontszam
A nyers pontszam a helyes valaszok szama. Ez a legegyszeru pontozasi modszer es a legkevesbe informatív izolaltan. Egy 28-as nyers pontszam egy 50 kerdeses teszten ertelmetlen a normacsoport nelkul: a 60. percentilis lehet vagy a 90., attol fuggoen ki mas tette le a tesztet.
Mindig alakitsd at a nyers pontszamot percentilisre vagy szerephez rendelt cel pontszamma, mielott megprobalnád ertelmezni azokat.
Percentilis
A percentilis a normacsoport elleni rangsorod. A 70. percentilis azt jelenti, hogy jobban pontszamoztál, mint a referenciacsoportos szemelyeseg 70 szazaleka. Ez a szam, amelyet a munkaadok a legtobb felveteli dontesben hasznalnak, mert a tesztek es normacsoportok kozott osszehasonlithato.
A percentilis pontszamok a tetejen tomosorulnek. A 95. es 97. percentilis kozotti kulonbseg sokkal nagyobb nyers pontszam rést kepvisel, mint az 50. es 52. kozotti kulonbseg. Tartsd ezt szem elott magas pontszamok ertelmezésekor.
Normacsoport
A normacsoport a referenciapopulacioja, amellyel szemben a nyers pontszamat osszehasonlitjak egy percentilis letrehozasahoz. A normacsoportok lehetnek altalanos palyazók, szerepspecifikus palyazok, orszagspecifikus palyazok vagy a munkaado altal meghatarozott egyedi alcsoportok.
A normacsoport valasztasnak hatalmas hatasa van. A 70. percentilis egy altalanos palyazo-normacsoport ellen nem azonos a 70. percentilisszel egy MBA-csak normacsoport ellen. Pontszamok osszevetésekor mindig kerdezz ra az alapul szolo normacsoportra.
Kuszobpontszam
A kuszobpontszam az a minimalis pontszam, amely szukseges a felveteli folyamaton valo haladáshoz. A kuszobertek alatt a palyazatod veget er. A kuszobertekek altalaban proprietáris es nem tárnak fel a jeloltek szamara, bar a szallito altal publikalt szerepcsalad sávok ésszeru becslest adnak.
A kuszobertékek meghatározhatók nyers pontszam kuszobiértékekbol, percentilis kuszobiertekekbol vagy szerephez rendelt cel pontszamokon. Az alapul szolo logika azonos: egy kapu, amin at kell haladnod, hogy tovabb menj.
Szituacioertekeleseni teszt (SJT)
A szituacioertekeleseni teszt munkahelyi scenariokat mutat be, es arra ker, hogy rangsorold vagy valaszd ki a valaszokat. Az SJT-k ek gyakoriak a tanacsadásban, a szakmai szolgaltatasokban és az frissen vegzett toborzasban. Technikailag nem kognitiv kepessegi tesztek, bar gyakran szerepelnek mellettuk.
Az SJT-k knek altalaban szakertoi konszenzus alapjan kialakitott veheto helyes valaszai vannak, bar a pontozas dicserhet részlegesen helyes valaszokat, amikor egy elfogadhato, de nem optimalis valaszt rangsorolsz.
Sebessegi teszt
A sebessegi teszt egy olyan teszt, ahol a legtobb jelolt nem fejezi be az idokorlaaton belul. A CCAT, Wonderlic es PI Cognitive mind sebessegi tesztek. A tervezesi szandek az, hogy a sebességet es a pontossagot egyarant merje.
A sebessegi tesztek jutalmazak a tempóstrategiat, a kihagyasi fegyelmet es a gyors triage-t. A sebessegi teszt befejezesere tett kiserlét idotartalek nelkul altalaban vesztes stratégia, mert a pontossag panik-temponal osszeolik.
Erőteszt
Az eroteszt egy olyan teszt, ahol az ido boseges, de a kerdesek nehezsege not. A tervezesi szandek a maximalis kepesseg mérése sebesség helyett. A Watson-Glaser erőteszt-szeru, mert az idokorlat bőkezű, mint a legtobb sebessegi teszt.
A tiszta erotesztek ritkák a foglalkoztatásban hosszuk miatt. A legtobb kognitiv teszt elsősorban sebessegi, erőelemmel a legnehezetebb kerdeseknel.
Ervenyes
Az ervenyes azt meri, mennyire jo elorejelzője a teszt annak, amit allitólagosan elorejelez. A toborzasban a legfontosabb valtozat az elorejelzo ervenyes: mennyire jo elorejelzője a tesztpontszam a munkavegzesnek.
A kognitiv kepessegi tesztek a legmagasabb elorejelzo ervenyessel rendelkeznek bármely felveteli eszkozhoz képest, 0,51 korul levo ervenyessegi egyutthatokkal a meta-analizisokon at. Az interju k kb. 0,4. A referencia ellenőrzések 0,3 alatt vannak. A szemelyiseg tesztek 0,1-0,4 kozott ingadoznak a jellemzőtől es a szerpktol fuggően.
Megbizhatosag
A megbizhatosag azt meri, mennyire konzisztensen produkál egy teszt hasonlo pontszamokat ugyanazon jelolt szamara kulon kiserletek kore. A fo szallitok altalaban 0,85 feletti megbizhatosagi egyutthatokat tesznek kozze, ami azt jelenti, hogy a tesztek pontszamai stabilak az eszszeru idoablakokon at.
Egy teszt nem rendelkezhet elorejelzo ervenyessel megbizhatosag nelkul. Az alacsony megbizhatosagu tesztek zajos pontszamokat produkálnak, amelyek nem kepesek semmi hasznosat elorejelezni.
Felugelt es felugyeletlen
A felugelt tesztek felugyeltek, elo szemely vagy AI-felugyeletes altal. A felugyeletlen tesztek ononáloan adminisztráltak, altalaban otthon, direkt felugyeletes nelkul. A felugyeletlen teszteket altalában felugelt verifikáció koveti az eredmenyek megerősitesere.
A kulonbseg szamit, mert a felugelt tesztek szigorubbb kornyezeti kovetelmenyekkel rendelkeznek, a felugyeletlen tesztek pedig magasabb zavaras-kockazattal. Mindketto egyuttjar pontszam-integritasi megfontolasokkal.